106. Santo Domingo – Tosantos 29km (2893) Július 21.

2014.12.29 17:47

Az a hír járta, hogy ma nagyon meleg lesz, ettől gondolom sokan megrémültek, ugyan is reggel hatkor már a csapat nagy része úton volt. Én nem zavartattam magam, lementem és kényelmesen megreggeliztem Katával és Jeremy-vel. Indulás előtt az egyik automatából akartunk kivenni kis útravalót, de rájöttünk, hogy bizony hibásan működik és pénz bedobása nélkül kiad mindent, amit csak kérünk, közben végig azt írja, hogy „gratis”, ezért el is neveztük Gratis-machine-nak. Nem volt szép dolog, de szinte kifosztottuk a gépet, persze olyan sok minden nem volt benne, de azért fejenként 4-5 édesség a táskáink mélyébe került. Nem tölt el büszkeséggel a dolog, de éltünk a lehetőséggel. A városban kutattunk Ricsi után, hogy vajon ő merre aludt, de nem találtuk sehol, ezért hárman indultunk neki a mai napnak. A várost elhagyva viszont nem csak ö lett meg, hanem az egész tegnapi társulat is, leültünk egy parkban és rápihentünk a következő kilométerekre. A nagy meglepetés az volt, hogy a csapat is megtalálta a rosszul működő gépet és a szerkezetben tárolt élelmiszerek nagy része az ő táskájukban volt, persze ennek fényében máris nem éreztem magam annyira rosszul. A nagy halomból még én is kaptam még egy-két dolgot. Készítettünk egy nagy csapatfotót, amin mindenki rajta van, mert nagy eséllyel innentől szétválnak utjaink, mivel páran jelezték, hogy egyedül mennének tovább. Jó kis csapat, de ez már tényleg nagy a létszám és ennyi emberhez alkalmazkodni mindenkinek szinte lehetetlen, ezért teljesen megértem, hogy páran erre az elhatározásra jutottak. Az eredeti csapatban hárman ballagtunk tovább. A nap folyamán rengeteg kisebb falun vitt keresztül az út, közben sokat beszélgettünk és nevetgéltünk, remélem sokáig megmarad ez trio. Tosantos-ban felkerestük a donativos szállást, ahol sok kis matracon lehet aludni, majd fürdés után a kertben napoztunk és megírtuk a naplónkat. Egyik srácnál volt egy gitár, amin játszott, de hamar Kata kezébe került, akiről kiderült, hogy együttese is van és nem csak jól játszik a hangszeren, de nagyon jó hangja is van, ezzel persze mindenki egyetértett a későbbiekben. Az rögtönzött előadás után egy idegenvezetővel felmentünk a közeli hegyre, ahol egy sziklába épített templomot látogattunk meg. Estefelé közös vacsora volt a helyi önkéntesekkel, majd miután mindenki jóllakott felsétáltunk az emeletre és szépen lassan mindenki elfoglalta a matracát.