116. Santa Catalina de Somoza – El Acebo 29km (3212) Július 31.

2015.01.10 22:25

Mai nap is más időpontba indult mindenki, előre megbeszéltük, hogy mindenkinek kell egy kis egyedüllét és elmélkedés és ennél ideálisabb hely nincs is a mai napnál, ugyanis elérkeztünk a spanyol út egyik fontos állomásához a Cruz de Ferro-hoz, ahol ugye mindenki lerakhatja a kövecskét, ami jelképez számára valamit. Erre a helyre századok óta hordák a kavicsokat és egyéb fontos tárgyakat, ennyi idő alatt szabályosan egy kisebb domb alakult ki a vaskereszt körül. Ennél a pontnál persze összevártuk egymást, lepakolta mindenki, amit kellett, kicsit csendben is voltunk, megadtuk a helynek a kellő tiszteletet, majd nagy nevetgélés közben megebédeltünk. Jeremy magyar tanulása egészen jól halad, mindennap tanítunk neki valami új szavakat és mondatokat, ez rendszerint persze sok vicces párbeszédhez vezet. A másik nagy esemény, hogy a mai nap bandukolás közben megalakult a „Fellowship of the Stamp”, aminek tagjai persze mi hárman voltunk, ezt a dolgot még köbe is vészük és otthagytuk az egyik jelzőkőnél az utókor számára, lehet egyszer nagy értéket fog képviselni. Egy általam tavaly látogatott aranyos kis szállást lőttünk be a mai nap célállomásaként. Cruz de Ferro-tól nagyjából 10 kilométere található picike falu neve El Acebo. Itt egy donativos hely van, ahol vacsora és reggeli mellett esti beszélgetés és közös program is van. Sok férőhely nincs, de az utolsó három hely mintha minket várt volna. Kora délután beértünk, így sok időnk volt, a közeli bárban iszogattunk egyet, közben természetesen posztoltam is a közösségi oldalamra. A kertben kimostuk a ruháinkat és felkészültünk a holnapi napra. Közös vacsora után kimentünk megnézni a naplementét, ami csodálatos esti program, pláne, hogy innen a hegy tetejéről úgy tűnik, mintha két hegy mögé bukna le és mintha az utolsó pillanatokban szív formájú lenne, de lehet, hogy ezt csak én látom így, mindenesetre mindenki el volt varázsolva a látványtól. Az úton egyébként is, de itt főleg úgy érezheti magát a zarándok, hogy az égvilágon semmi baj sincs és minden tökéletes.