A kissé részeges pihenőnap után késő reggel indultunk csak el, szerencsére eső ma se esett, de elég nagy szél volt. Sok meleg ruhánk van, póló, pulóver és szél dzseki mindennapos viselet, még jó pár hétnek el kell telnie, hogy feleslegesek legyenek. Kezdetben a kijelölt út egy gát mellett haladt, majd miután eltávolodtunk a folyótól kisebb-nagyobb mezőgazdasági telepek következtek. Bezenyébe érve Attila ismerősei fogadtak minket vendégül, ott aztán kaptunk minden finomságot. Több órát is eltöltöttünk itt és csak késő délután indultunk tovább. Annyira elszaladt az idő, hogy megbeszéltük, hogy csak Rajkáig megyünk és csak holnap lépünk át a határon. A kisvárosban nehezen találtunk szállást, ami volt azt kissé drágának ítéltük. Egy idős házaspár majdnem kiürítette a garázsát, hogy ott majd átvészeljük az éjszakát, amikor végül találtunk egy helyet, aminek az árából tudtunk alkudni. A tulaj nagyon rendes ember volt, az egész házat a saját két kezével építette, sokáig beszélgettünk vele. Éjfél is elmúlt, amikor vízszintesbe helyeztük magunkat, ez volt az utolsó Magyarországon töltött éjszakánk.
