Reggel későn keltünk, közösen megreggeliztünk, majd közös fotó után elbúcsúztam, nagy eséllyel soha nem találkozok velük megint. Az időjárás nem gondolta meg magát tegnap óta, egésznap csöpögött az eső, olyan jó kis birkaáztató volt, amiben én voltam a birka. Szinte egésznap autóúton sétáltam, nem igazán kultiváltam, de hát, ha itt megy az út, akkor itt megy az út, ezt persze a szandálom is megérezte, mert aszfalton hatványozottan kopott. A jelzésekkel is gond volt, visszafelé tökéletesen követhető a sárga jelzés, de dél felé nagyon sokszor gondolkodnom kellett, hogy vajon az elágazás melyik pontjáról érkeznék, ha Santiago felé mennék. Zarándokok persze nem voltak, vagyis egy-két vándort láttam egész nap, de azokkal se tudtam közös nyelven beszélni. Az egyik kisváros Rates után úgy eltévedtem, vagyis egy helyi lakos irányított nagyon más irányba, hogy legalább három óra múlva találtam vissza a kijelölt ösvényre. Innentől viszont kifejezetten veszélyes volt a főút mellett sétálni, rengeteg kocsi és kamionok suhantak el mellettem végig, de a jelzés itt vitt, nem találtam alternatív lehetőséget. Nagyon résen kellett lenni, sokszor inkább lehúzódtam a susnyásba az út szélén, nehogy baj legyen, mert itt aztán nem tudom mi lett volna velem. Vilarinho-ban kerestem szállást, de eszembe jutott, hogy tegnap ajánlottak egy helyet, ami régen egy zárda volt és át lett alakítva szálláshelyre, gondoltam azt majd megkeresem. Sok kapott téves információ után nagy nehezen azért rátaláltam, persze mint utólag kiderült ez csak visszafelé haladva nehézkes. Hatalmas többszintes épület volt és rajtam kívül mindössze ketten voltak, egy lengyel leányzó és egy spanyol srác, mindketten Porto-ból sétáltak. Hamar egy hullámhosszon voltam velük is, mondjuk én is nagyon hamar barátkoztam, este elmentünk boltba, főztünk finom levest, sőt még a környék egyetlen bárjába is ittunk egy keveset. Éjfél is elmúlt, amikor nyugovóra tértünk, persze a kevés zarándok miatt mindenki külön szobát kapott, úgyhogy fantasztikus nyugodt éjszakának ígérkezik a mai. Nagyon sajnálni fogom, hogy holnap megint elszakadok az új ismerősöktől és egyedül leszek, velük nagyon szívesen mentem volna napokig.
