A tegnap esti hatalmas evészet után mindenki akkorát aludt, hogy az csak na, nem is tudtunk rendesen időben felkelni. Utólag nem is volt ez nagy baj, mert az ablakon kinézve szembesültünk vele, hogy bizony teljesen zárt a felhőzet és szakad az eső. Minden létező eső védelmi felszerelést magunkra applikáltunk, valami még ezen kívül is használt némi szatyrot a bakancséba, biztos ami biztos alapon. A tervezet távról rövid időn belül lemondtunk és elhatároztuk, hogy csak Carrion-ig sétálunk, ilyen időben bőségesen elég lesz az is. A bakancsom pár óra alatt teljesen beázott, bár vízálló, de a zokninál befojt a víz és épp a vízállóság miatt nem tud belőle kifolyni, jövőre be kéne szerezni valami profi vízálló nadrágot is és akkor kamáslival együtt megoldást jelenthet. Az utolsó kilométerek emiatt igencsak kellemetlenek voltak, minden lépésnél hallottam és éreztem, hogy bizony teljesen tele van vízzel a bakancsom. A többiek is teljesen eláztak és fáztak, nem is volt senkinek sem őszinte a mosolya, de hát ezzel nem tudunk mit kezdeni, majd megérkezünk és szépen megszáradunk. A szállásunk az általam javasolt egyházi albergue, ahova eddig már kétszer aludtam. Itt vannak esti programok, ahol közösen beszélgetünk, majd az apácák énekelnek és zenélnek a zarándokoknak. Közös vacsora is készül, amibe mindenki besegíthet, szóval nagyon jó hangulatban telt ez az este is és természetesen meg is száradt minden felszerelésünk, szóval holnap, remélhetőleg már kedvezőbb időjárási viszonyok között, vághatunk neki az útnak.
"Life begins at the end of your comfort zone"
