Az idő tökéletes volt, napfelkelte után neki is indultunk az útnak, sok meglepetés valószínűleg nem lesz, hisz ezt a szakaszt is már háromszor megcsináltam korábban, de annyira tetszik a környezet és az út, hogy nem hagynám ki. Trópusi dzsungelhez hasonlító táj és az illatok felejthetetlenek, minden másodpercet élveztem. Nagy tempót diktáltunk, fél kettő előtt már el is értük a falucskát és a Delfin albergue-t, ahol már nagyon vártak minket. Volt pár magyar, akikkel mászkáltunk délután mindenfelé és estére nagy közös naplementenézést terveztünk, de a borús idő miatt ez elmaradt ezért nagy közös főzőcskézést lett belőle. Pár napot itt is el akarok tölteni, mert az útitársam, mint kiderült csak június 4-én ér Franciaországban és mivel együtt akarunk neki indulni a Pireneusoknak, kénytelen vagyok pár napot várakozni valahol. Erre nem is jut az óceánnál jobb ötlet az eszembe. Nagy közös evészet volt este, az asztalnál csak magyarok ültek, mindenki más már az igazak álmát aludta.
"Life begins at the end of your comfort zone"
