Reggel elég későn ébredtünk fel, majdnem 9 óra is elmúlt, mire ténylegesen kint voltunk az utcán. A mai szakasz nagyon kemény lesz, mert nagyon sok emelkedő van benne és közel 2000 szintkülönbség. Az egyik dombon találkoztunk egy német zarándokkal, aki Ravensburgból sétál egészen Genf-ig, elmondása szerint egész sok zarándok van úton, kíváncsi vagyok mennyivel futunk össze. Egy ideig együtt mentünk vele, de egy becsületkasszás pihenőnél elhagytuk újdonsült barátunkat. Nem haladtunk valami gyorsan a sok hagy miatt, de szürkületkor már egy zárda ajtaját döngettük. Kisvártatva ki is jött egy apáca, aki közölte, hogy nincsenek berendezkedve zarándokok fogadására, de egy kis vacsorára valót tud nekünk hozni, aminek roppantul örültünk, ugyan is elfogyott minden kajánk. Rapperswil felé egy sétáló úton haladtunk tovább, ami a vonatsínekkel párhuzamosan futott. Velünk szembe folyamatosan fiatalok jöttek cserkész-nyakkendővel és nagy táskákkal. Később megtudtuk, hogy valami két napos teljesítmény túra van a környéken és Svájc összes cserkészcsapata részt vesz rajta. Pár perccel később találtunk egy kis pihenőhelyet az út mellett, ami konkrétan egy emeletes kis fatákolmány volt padokkal és asztalokkal. Lecsücsentünk és elfogyasztottuk a vacsoránkat, majd alaposan körbenéztünk és felmértük a terepet. Ez tökéletes lesz alvó alkalmatosságnak az éjszakára gondoltuk, azzal persze nem számoltunk, hogy egész éjszaka vonatok és nevetgélő cserkészek suhannak tőlünk alig tíz méterre. Hajnalra viszont elmúltak a zörejek és a hidegtől eltekintve egész jó tudtunk aludni.