81. Conques – Bord 33km (2149) Június 26.
Éjszaka valószínűleg csak pár kóbor állat mászkált a táborunk körül, legalábbis a szétrámolt cuccokból erre következtettünk. Egész korán már összepakoltunk, még a nap se kelt fel, amikor elindultunk lefelé Conques-be, korán oda akartunk érni, hogy a hajnali napsütés fényeit lencsevégre tudjuk kapni, meg persze éhesek is voltunk, telefonokat is tölteni kellett már, meg voltak egyéb elintézni valónk. Mesébe illő a kisváros, minden épülete és utcája szinte kívánja, hogy fotózza az erre tévedt zarándok. Kis kóválygás után egy pékségbe ültünk be, rendeltünk friss péksüteményeket, majd egyesével meglátogattuk a mosdót miközben a telefonjaink töltődtek a pult alatt. Miután mindenki kész lett, a főtéren lévő nagy templom mögötti zarándokszállásra mentünk pecsétért meg persze hasznos információkért. Meglepetésünkre Bálint fogadott minket, mivel az éjszakát itt töltötte. Marcell is beesett az éjszaka folyamán, de ő még alszik. (Tegnap nagyon lemaradt és végül nem is ért minket utol) A csajok eléggé fáradtak voltak, úgyhogy ők be is jelentkeztek, hogy egy napot pihennének és körbejárnák a várost, valamit Bálinttól is megtudtuk, hogy szállásért cserébe önkéntes takarítást vállalt, ezért ő is itt lesz még minimum egy napot. Én és Arek összenéztünk és egy bólintással tudtuk mi a teendő. Nagy ölelkezés után elköszöntünk mindenkitől és a tettek mezejére léptünk immáron csak ketten. Persze a lányok elkísértek minket a városka határába, közben persze sok-sok képet készítettünk, újabb fájdalmas búcsú után elindultunk fel a hegyre. Késő volt, kilenc óra is elmúlt, a ma induló zarándokok már messze előttünk jártak, de ez ugye nem lóverseny. Ennek ellenére persze sorban hagytunk le mindenkit egésznap. Hegyre fel, hegyről le, tisztásokon, erdőkön át faltuk a kilométereket. Sok furcsa és vicces emberrel találkoztunk, emiatt elég érdekes hangulata volt a mai napnak, sokszor téves infókat is kaptunk és persze emiatt el is tévedtünk. Egészen este nyolcig sétáltunk, amíg nem láttunk meg egy kellemes kis tisztást az erdő szélén, ami ideális táborhely lehet estére. Szerencsére már pont álltak a sátrak mire a régóta gyülekező sötét fellegekből elkezdett szakadni az eső. Jó ez így, gondoltam, legalább most rendesen le tudom tesztelni a szerkezet vízállóságát.