Többször is felriadtunk furcsa zajokra, de alapjába véve rendesen ki tudtunk magunkat pihenni, valószínűleg csak pár rágcsáló talált valami érdekes dolgot az épületben. A táskáinkat, mivel elég sok kaja volt benne, rendesen lezártuk, sőt még az esővédőt is felraktuk és azzal együtt bugyoláltuk bele a sátorba, így biztosan nem csócsálja meg semmilyen éjszakai jószág. Kora reggel derűs volt az ég, de hamar újból beborult és elkezdett szemerkélni az eső, úgy tűnik ma se ússzuk meg az égi áldást. A mai nap azért volt érdekes, mert egy árva embert nem láttunk egésznap, pedig Le-Puy-tól rengetegen indultak el és eddig is minden nap sok-sok zarándokkal találkoztunk, de ma valamiért elkerültek minket. A másik furcsaság, hogy egész nap sehol nem tudtuk megtölteni a vizes palackainkat, ugyanis egy falú vagy város se keresztezte utunkat, de még egy nyamvadt kutat se találtunk. Végül délután a kiszáradás határán bebillegtünk egy régi temetőben, ahol is végül volt egy csap, igaz piszok rossz íze volt a víznek, de akkor már nem számított. Estefelé végre úgy tűnt eláll az eső végre, sőt még utoljára a nap is kikukucskált és jelezte, hogy holnap szép idő lesz. Egy hegyre felérve, kisétáltunk a szikla szirtre, ahonnan megpillantottuk Cahors városát, ami az egyik kitűzött cél volt már pár napja. Rendszerint nagyobb városokat afféle checkpoint-nak vesszük és így követjük merre járunk és mennyi kilométer van még hátra. Nem akartunk bemenni a városba, csak egy kicsit lejjebb leereszkedtünk és egy alkalmas helyen megpihentünk. Nagy bajban lettünk volna, ha tegnap éjszaka nem lett volna fedél a fejünk felett, mert ma esélytelen lett volna megszárítani a sátrakat, de szerencsére tökéletesen szárazak voltak, ezért nem volt nagy probléma a vizes fű között felállítani. Megvacsoráztunk, nem is maradt sok kajánk, mert boltok híján ma szinte felfaltunk minden ehetőt. A város halkan morajlott, madarak csicseregtek, de ettől függetlenül egészen hamar sikerült elaludni.
