Iszonyatos felhőszakadásra ébredtünk, annyira esett, hogy azon gondolkodtunk inkább el se indulunk és pihenéssel töltjük a napot. Vártunk több mint 2 órát, mire kissé alábbhagyott, gyorsan össze is csomagoltunk és teljes esővédelemmel ellátva indultuk meg. Mire beértünk La Romien-be, már nem is esett, így meg tudtuk csodálni a sok macskás szobrot és szökőkutat. A kisvárosnak nagyon érdekes története van, amit a helyiektől tudtam meg. A középkorban kedvelt csemege volt macskahús a környéken, így egy idő után teljesen eltűntek, emiatt hónapok alatt teljesen elszaporodtak az egerek és a patkányok, amik sok betegséget hoztak magukkal. A városka sorsa szinte megpecsételődött, de egy nap feltűnt egy apáca, aki egy szekérrel több száz macskát hozott a városba. A cicák rövid időn belül levadászták és megették a rágcsálók nagy részét és mondhatni visszafoglalták a várost az embereknek. Ettől a naptól La Romien-ben minden macskát tisztelnek és szeretnek, ezért van tele minden macska szobrokkal. Arról is tájékoztattak, hogy már nem eszik senki macskát századok óta. Nagy cicasimogatás után hallottuk, hogy van egy nagyobb város Condom, ahol bizony fellelhető egy donativos szállás, úgy hogy elköszöntünk az emberektől és a szőrős kis négylábúaktól és tovább ballagtunk. Nagyon közel volt a szállás, 16 óra előtt be is estem, Arek nem akart maradni, de nekem minden ruhám koszos volt, sátram vizes és őszintén megmondva jól esne már egy ágyban aludni. Nem volt sok a mai táv, de úgy éreztem ma eddig kellett eljönnöm. Elköszöntem Arek-től, megtudtam hol lesz az alvóhelyem, lezuhanyoztam és kimostam mindenemet, közben a sátram rendben a kertben száradt. A szálláson sok zarándok volt, köztük németek, franciák, kanadaiak és olaszok, elég vegyes brigád, persze az is hamar kiderült, hogy honnan indultam, így miközben közösen elkészítettük a vacsorát, mesélnem kellett eddigi utamról. Nagyon kedves és nyitott volt mindenki, ahogy azt egy Caminos társoságtól elvárhatja az ember. Este még átjött pár fiatal a városból és hoztak sok alkoholt meg rendes hangtechnikát. Miután beüzemeltek mindent kezdetét vette egy hajnalig tartó zenés, táncos mulatság. Nem gondoltam volna, hogy ilyen élményem is lesz az út alatt, de nagyon jól éreztem magam, voltak pillanatok, amikor el is felejtettem, hogy hol vagyok. Elég sokat is ittam a buli vége kissé homályos lett, de még eltudtam botladozni az ágyamig, ahol eldőltem és körülbelül egy másodperc múlva már az igazak álmát aludtam.
